A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény ( a továbbiakban: törvény) a mezőgazdasági termelők és a háztáji gazdálkodók számára rendezi az engedély hiányában létesített háztartási és a mezőgazdasági öntözési célú kutak helyzetét, a 2024. január 01. előtt engedély nélkül létesített, ötven méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget nem érintő háztartási kutakat, valamint a mezőgazdasági öntözési célú kutakat teljeskörűen mentesíti az engedélyezési kötelezettség alól (kútamnesztia). E kutak így jogszerűen létesítettnek minősülnek.
Az elfogadott törvény az utólagos kútengedélyeztetés megszüntetésével a háztartási kutak létesítését és üzemeltetését megkönnyíti azzal, hogy a vízvédelmi szempontból érzékeny vízkészletet érintő területen az ötven méteres mélységet és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését az engedélyköteles körből átsorolja bejelentés-kötelessé.
A törvény egyidejűleg a jegyzői engedélyezés alá tartozó azon háztartási kutaknál, amelyek nem érintenek érzékeny vízkészletet, ötven méternél nem mélyebbek és az első vízzáró réteget nem érik el, a jövőre vonatkozóan megszünteti az engedélyezési kötelezettségét.
Magyarország védett vízbázisokat érintő területeiről, az országos vízügyi igazgatási szerv a vízügyi hatóság központi szervének bevonásával vízkészlet- védelmi országtérképet készített, melyet a hivatalos értesítőben, azaz a Magyar Közlönyben, valamint a vízügyi hatóság központi szervének honlapján tett közzé.
A törvény kiindulópontja a vízbázisok védelme, a vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében a vízkészlet-védelmi szempontból védendő területeket megjelölő országtérkép alkalmazása. A hivatalos lapban közzé tett vízkészletvédelmi-országtérkép a kút létesítési helye tekintetében az ország területét ivóvízbázis-védelmi szempontból kategorizálja: elhatárolja az ivóvizet biztosító karszt képződményeket és ivóvízbázis-védőterületeket az egyéb övezetektől. A területi kockázati kategóriáknak azért van jelentősége, mert a háztartási kút létesítési helyétől függ, hogy a kút engedélymentes vagy bejelentés köteles körbe tartozik. E törvényi rendelkezések biztosítják, hogy a vízbázist jelentő rétegekbe a kútból ne jusson szennyeződés és az ivóvízbázis így ne csökkenjen, valamint, hogy a vízkivétel mennyiségi keretek között maradjon. Az elővigyázatosság elvével összhangban tehát a szabályozás még annak elvi lehetőségét is kizárja, hogy a környezet állapotromlásának akár csak a kockázata felmerüljön.
A törvény másik sarokpontja a háztartási vízigényt kielégítő kút fogalmának bevezetése a háztartási vízigény fogalmának egyidejű meghatározásával. A háztartási vízigény a természetes személy évi 500 m3-t meg nem haladó mértékű, ivóvíz-ellátási célú vagy a személyes és a háztartásban felmerülő vízhasználatot jelenti. E definíció megállapításával a törvény a vízkivételre mennyiségi korlátot rögzít.
A törvény harmadik alappillére pedig az, hogy a szabályozás tárgyát képező háztartási kút talpmélysége az ötven métert nem haladja meg és az első vízzáró réteget nem éri el. E kettős feltétel biztosítja, hogy a háztartási kút semmiképpen ne érintsen a vízzáró réteg áttörésével ivóvízbázist.
Az új szabályozás tehát a házi vízigényt kielégítő, sekély (talajvíz) kutakra terjed ki. E kutak – szabályos kialakítás és elhelyezés esetén – a vízkészletvédelmi szempontból kockázatot nem jelentő területeken nem okoznak jelentős környezeti hatást és nem veszélyeztetik az ivóvízellátást biztosító jelenlegi és távlati vízbázisok jó minőségét és az azokból történő vízkivételt. A háztartási kutak talajvíz-kitermelése mennyiségi és környezeti hatásait tekintve nem okoz lokális problémákat.
A 2024. január 01. után létesítendő kutak esetén négy verzió lehetséges, ezek eljárásrendje a következő:
1. Háztartási kút (talpmélysége az ötven métert nem haladja meg, és az első vízzáró réteget nem éri el, és a vízkivétel nem haladja meg az évi 500 m3-t):
a) ha a létesítés helye szerinti település kockázatmentesnek minősül az elkészült vízkészletvédelmi-országtérképen, akkor minden engedély nélkül létesíthető a kút
b) ha a létesítés helye szerinti település kockázatosnak minősül az elkészült vízkészletvédelmi-országtérképen akkor a megvalósítást be kell jelenteni a területileg illetékes vízügyi hatósághoz
2. Gazdasági célú (külterületi) öntöző kutak:
a) ha a létesítés helye szerinti település kockázatmentesnek minősül az elkészült vízkészletvédelmi-országtérképen, és a kút talpmélysége az ötven métert nem haladja meg, akkor bejelentést kell tenni a Nemzeti Földügyi Központhoz a kút létrehozásáról
b) ha a létesítés helye szerinti település kockázatosnak minősül az elkészült vízkészletvédelmi-országtérképen, vagy a kút talpmélysége meghaladja az ötven métert, akkor le kell folytatni a vízjogi engedélyezési eljárást az illetékes hatóságnál.
A leírtak értelmezésének megkönnyítése céljából mellékelem a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által készített táblázatot.
Tiszasas, 2023. október 19.
Dr. Mészáros Márta
jegyző
